Munkanapló

Lehethogy jó lenne írni róla, de mégis a valós erkölcs alapja benne van a Bibliában, csakhát könnyű megmagyarázni, hogy nincsen benne. Mégis miért van ez? Egyszerű az oka, nagyon kevesen vagyunk tisztában a tabuszintekkel, s akik tisztában vannak valamennyire, azoknak a segítségét nem szívesen fogadjuk el. Frankfurt am Mainban történt eset után, már többször elgondolkodtam róla, mégis hogyan lehetne segíteni azokat, akiknek ez a lökés kellene. Mint mondtam magam is meglepődök, amikor újabb dolgok tárulnak elém, hogy ez meg az okozta a szakadást. Lehet mellébeszélni, lehet vádolni aki segíteni próbál, de előbb-utóbb aki felébredt, védeni fogja ami már megadatott, s lassan fokozatosan rávezeti a környezetét, ha nem akarnak még durvább figyelmeztetésekkel szembesülni.  Mondtam jó lenne írni róla, de itt egy cikk, mindenki azt csinál vele amit akar, csak később ne mondja azt, hogy ezt már hallotta valahol, csak olyan meseszerűnek tünt, s inkább nem foglalkozott vele. Szóval azon a véleményen vagyok, olvassátok el alaposan a cikket, s nagyon alaposan elemezzétek át a kapcsolataitok magját. Annyira alaposan tekintsétek át mennyei segítséggel, ha megadatik, hogy szívleljétek meg amire pontosan fel fogják hívni a figyelmeteket, s próbáljátok meg azt beleültetni az életekbe. Tudom, sokan meg fognak szólni benneteket, de döntsétek el teremtményeknek akartok megfelelni, vagy a teremtő Szentháromságnak! Nehéz lesz, még magam is többször visszaesek, de szerintem megéri, mert kevesebb az aggodalmaskodás, s a kételkedés a küldetésben. Bízonyára furcsa lesz kidobni amit már megszoktatok, de kérdezd meg a lelked hetedik szobájában lévő hangot. Csak kérdezd meg, s ha alaposan figyelsz reá, akkor már csak azt fogod várni, mi a következő, mitől kell még megszabadulni..., de fokozatosan megadatik alázatos imádságos lelkülettel.


A másik van 4, de akár 22, esetlegesen még 77 olyan napló a HonlaprendszerüNKben, amelyet tudna használni a lelkitársam, hogy felfogja azt, amit már mások felfogtak, s a lelkitársukkal egységben képesek élni, sőt nem is képesek elképzelni mással az életüket, annyira óvják az egységben szerepüket.