Munkanapló

'Az USA legfontosabb érdeke az elmúlt száz évben, az I. és a II. világháborúban abban állt, hogy Németország és Oroszország viszonya hogyan alakul. Mert ha ezek az érdekek összefonódnak, akkor az lenne az egyedüli hatalom a világon, ami ránk nézve veszélyt jelentene. A mi legfontosabb érdekünk, hogy ez az eset ne következzen be."

Türelmeteket kérem, csak ezt tudom mondani, mert olyan képtelenségnek tünő dolgokról is kiderülnek, hogy már többször is megtörténtek. Aztán még ott vannak a munkatársaim nem egyező információi, ...  Ha lesz időm Latinamerikában történtek felvitelére akkor bizonyára nyitnak egy újabb frontot. Egy biztos Eucuadorban és Kolumbiában is folynak harcok az olajért, de hogy most ki az aggresszor arra még nem jöttem rá, s ki kinek az oldalán áll.

„Figyeljetek szavaimra, szeretett gyermekeim, mert eljött a háború, és hamarosan megölnek egy hatalmon lévő személyt , ami nagy szenvedést fog hozni a világ számára.”




Augusztus 28-án a feszültségek véget értek Tripoliban, amikor a Fathi Bashagha ideiglenes líbiai miniszterelnökhöz hű erők kivonultak a főváros külvárosából.

Az erők kivonultak az Április 7. táborból és a Tripoli déli részén található Bawabat al-Dzsibsből. Az Abdul Hamid Dbeibehet, a tripoli székhelyű Nemzeti Egységkormány vezetőjét támogató erők gyorsan visszafoglalták mindkét területet.

A meglepetésszerű visszavonulásra azt követően került sor, hogy meg nem erősített jelentések szerint török dróncsapások érték a Bashagha szövetségese, Oszama al-Dzsuwaili vezérőrnagy által vezetett erőket. Az erők visszatértek korábbi állásaikba a Tripolitól délre fekvő Bab al-Azíziában.

A Bashagha-erők a fővárosban a helyi fegyveres csoportok közötti összecsapásokra válaszul nyomultak Tripoli felé. A heves összecsapások, amelyekben nehézfegyvereket is bevetettek, 32 ember életét követelték és több mint 160 embert megsebesítettek.

A líbiai kormányválság februárban kezdődött, amikor a keleti székhelyű líbiai képviselőház Bashaghát választotta miniszterelnök-jelöltnek. Akkor Dbeibeh, elutasította Bashagha miniszterelnöki kinevezését, kijelentve, hogy csak országos választások után adja át a hatalmat.

A válság a hét elején tetőzött, amikor Bashagha megismételte, hogy "békés úton kíván belépni Tripoliba, hogy megakadályozza a vérontást". Dbeibeh erre válaszul magas készültségbe helyezte erőit a fővárosban.

Most Bashagha és Dbeibeh állítólag közvetett tárgyalásokra készül. Arra azonban nincs garancia, hogy a két vezető közötti megbeszélések sikerrel járnak.

Korábbi nézeteltérésük ellenére Khalifa Haftar tábornagy, a Líbiai Nemzeti Hadsereg főparancsnoka jelenleg támogatja Bashagha igényét a miniszterelnöki posztra. Eközben Törökország igyekszik semleges maradni, mivel mindkét vezetőt közeli szövetségesének tekinti Líbiában.

Az olajban gazdag Líbia azóta instabil, hogy a NATO 2011-ben beavatkozott Muammar Kadhafi rezsimjének megdöntése érdekében, a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok támogatása ürügyén.


 

de kezdjük az elején: , majd egy hozzákapcsolódó: , aztán a legszebb 2022. július 25-én: "Készítsünk Menedéket!" előzménye előkerült a fehér por, amely Alois Irlmayer jövendölései között lelhetünk fel. , 

s közbe pedig olyan értékes kinyilatkoztatások a Nagy Figyelmeztetésről.

Először sok üzeneti kinyilatkoztatás viccnek tünt, (köztük ez is: "A háború végetér... csak éppen a fordítónak nem volt fontos a Nagy Figyelmeztetéssel kapcsolatos rész") nem akartam vele foglalkozni, de amikor szembesítettek azzal, hogy a fordítóknak bizonyos részek nem fontosak, ezért inkább le sem fordítják, akkor el kezdtem ragaszkodni az eredeti s két másik nyelvű fordításhoz, s akkor szembesültem azzal amit tudtam, csak képtelenségnek gondoltam. Mégis mi okozta ezt a felállást, egyszerűen tények most kerültek újra felszínre, s most már képtelenség megállítani a föltámadott tengert.

2022. augusztus 2-án meg kell lépnem az Eseményfigyelő Latin-Amerikában, az Ecuadorban és Venezuelában kiéleződő háborús helyzet miatt. Az aggresszort nem kell bemutatni, csak még nem ismerjük a polgári személyi nevén az Antikrisztust.
 

Mindenki tudja, akik ismerik a Vác-Sopron-Mohács a Szentháromság városai, azt is tudjuk, hogy Vácott a piarista Szent Anna templomban 2014. júliusa óta van örökimádás, Sopron városában majd 4,22 éve , s valami oknál fogva Mohácson nem született meg, pedig az engedély meg volt adva, s hogy Pécsen, a Pálosközpontban az idei év januárja óta részleges: Tehát nem tudni, hogy most Pécs vette át Mohács helyét, vagy s itt a kérdés Mohácsnak a Szentháromság szobor környékén létre kell hoznia, ha majd több információ kerül a köreimbe akkor talán többet tudok róla mondani. A pécsi félnapos örökimádás, olyan mint a kaposvári Szent Imre-templomban lényegében, annyi eltéréssel, hogy a város másik helyszínén vérzett a szentostya 2016. június 28-án. Szóval eléggé benne van a Dunántúl a slamasztikában, mivel Veszprémben 2016. október 28-a óta részleges a Magyarok Nagyasszonya plébániatemplom szélében, kezdetben 5 és 23 óra között, ezért el volt fogadva örökimádási helyszínnek, de lecsökkent 6 és 21 óra közötti intervallumra, olyan meg már van Nagymaroson a Szent Kereszt Felmagasztalása templomban.

Győr-Mátraverebély-Mohács-Pannonhalma-Pécs-Szeged-Vác s a rombolás már Veszprém Kulturális Fővárosa címét veszélyezteti.

https://www.veszpremiersekseg.hu/szemelyi-valtozasok-a-veszpremi-foegyhazmegyeben-9/

(Tessék végre a sorok között olvasni, Tósokberénd volt a kezdet...)

https://www.valaszonline.hu/2022/08/08/marfi-gyula-udvardy-gyorgy-veszprem-szekesegyhaz-felujitas-interju/

Azt keresem amit a Háromszékiek ajánlottak, tulajdonképpen nem ezeket keresem:

Hanem azt amelyikben a szurzsik (A nyelv kialakulásában döntő szerepe volt a 19. században falvaikat elhagyó, orosz többségű városokba költöző ukrán parasztoknak, akik az akkor „civilizáltabbnak”, „úribbnak” érzett orosz kifejezéseket anyanyelvük szabályait megőrizve használták. A szurzsik egyik jellemzője, hogy területileg igen változatos: nyugat felé egyre több benne az ukrán kifejezés, míg kelet felé szinte teljesen átmegy az orosz nyelvbe. Beszélőinek számát a 46 milliós Ukrajna lakosságának 10-18%-ára becsülik. Nyugaton a lakosság 3-4, keleten és délen 10, az ország középső részén, Kijevben pedig 20% fölött van beszélőinek aránya. ) százalékos arányindex-száma van régiónként.

Frissebb nincsen?